Egy ilyen típusú bejegyzést már korábban is szerettem volna írni, viszont ma rátaláltam Sára blogjára, akinek legutóbbi bejegyzése eszembejuttatta, hogy én akartam egy ilyet írni :D Csak lusta voltam képeket keresgélni hozzá, na de most...!

Tehát az álomházam. 

Nagyon szeretnék valami dimbes-dombos, hegyes vidéken élni, ami mégis síkság. Elsőszámú célpontom Svájc, mert oda-meg vissza vagyok az Alpokért. Ha a táj lehetne férfi, valami ilyesmi lenne a tökéletes ideálom: síkság, amit hegyek vesznek körül, esetleg átszeli egy-egy patak, vagy megjelenik néhány kisebb-nagyobb tó. A fű gyönyörű élénkzöld, az ég pedig tényleg égszínkék, nem szmoggal teli. Amit még nagyon szeretnék, a házam elhelyezkedésének szempontjából, az annyi, hogy ne legyen a központban, forgalmas út mellett. Inkább elzárva a "civilizációtól", a hangzavartól; persze nem annyira, hogy 20-30 km-eket kelljen megtennem az első boltig, de egy 5-10 km-es távolsággal teljesen ki lennék békülve. 

Mindenképpen szeretnék termeszteni növényeket is, legalábbis egy kisebb zöldséges, ill. gyümölcsöskertet, rengeteg fával (szilva, alma, barack, körte, cseresznye...).

Következőnek talán az állatokat említeném. Mindenképpen szeretnék tartani, rengeteg állatot. Két kutyát biztos, egy border colliet és egy németjuhászt. Macskát direktbe nem szeretnék tartani, de ha úgy adódna, hogy odacsapódik a farmra néhány, befogadnám őket. Őszintén szólva, én nem idegenkedek a kétkezi munkától, mint istállótakarítás, stb., így biztos, hogy saját magamnak "termelném" meg pl. a tojásokat, tejet, esetleg egy idő után a sajtkészítésben is kipróbálnám magam. Amibe mondjuk nem nagyon mennék bele, az a saját állataim elfogyasztása lenne. Haszonállatnak szívesen tartanék bárányokat, teheneket, malacokat, stb, de elfogyasztani nem tudnám a saját nevelésemet... 

És hát persze elengedhetetlenek lennének a lovak, belőlük szeretném a legtöbbet tartani, de itt ne gondoljatok olyan őrült nagy számokra, csupán egy 5-6 lovat szeretnék - kezdetben :D. Ha felvesznek egyetemre, és sikerül elvégeznem is, lótenyésztő- és lovassportszervező agrármérnöki diplomám lesz, amivel tenyészthetek lovakat, szervezhetek versenyeket, illetve lehetek lovasoktató. A sors fintora, hogy nem rajongok az emberekért, mármint ezt úgy kell érteni, hogy nincs az a pénz, amiért emberekkel foglalkoznék. Kereshet baromi jól egy orvos, ügyvéd, nem csinálnám szívesen. A fintor része az egésznek, hogy ha lovasoktatok, elkerülhetetlen, hogy elsősorban kisgyerekekkel foglalkozzak (akik amúgy még annyira se állnak közel hozzám...). De ott vannak a másik oldalon a lovak, akik ellensúlyozzák ezt az egészet. És hát, aki lovas, az rossz ember nem lehet. :). Mindenesetre nem másnak szeretnék dolgozni, csak magamnak. 

A bővebb bejegyzésben kifejtem, milyen álmaim istállója, álmaim háza, álmaim párkapcsolata, esetleg esküvője.

Tudom-tudom, Amerikában vannak ilyen stílusú farmok, istállók, de nekem ez akkora szívszerelmem, hogy biztos valami hasonlót építtetnék én is :D. Bár kívülről a régiességet tükrözné, a boxokat igyekeznék modernebbre készíteni, és gondoskodnék arról is, hogy minden lónak legyen saját döntése, már ami azt illeti, hogy bokszban áll, vagy kimegy egy kisebb karámba. Valamint egészen biztos, hogy szeretnék egy fedeles istállót is, hogy az időjárás soha ne jelentsen problémát :D. Legelőtéren nincsenek komolyabb elvárásaim, csak nagy és zöld legyen. 

Magára a házra igazából nem nagyon tudok mit mondani, beszélnek szerintem helyettem a képek :D. Talán annyival egészíteném ki, hogy egy tavat eltudnék képzelni az udvarban, benne aranyhalakkal.

És akkor most át is térnék álmaim párkapcsolatára. Természetesen ő is szeresse az állatokat, a természetet, és ne idegenkedjen attól, ha fizikai munkát kell végeznie. Legyen férfi. Ne a tipikus XXI. századi legyen, ne legyen mobil- és internetfüggő, tudja feltalálni magát ezek nélkül is. Biztos láttatok már tipikus cowboyos love storykat feldolgozó filmeket, na, valami olyasmi párkapcsolatot képzelek el a jövőmben :D Gyereket őszintén szólva nem szeretnék, egyet sem. Fentebb írtam, hogy nem szeretem a gyerekeket. Örökbefogadásról lehet szó esetleg, de szülni nem szeretnék, mert nem bírnám ki az első éveket, amíg csak visít, de nem tudja elmondani, mi a baja; nekem nem kell a wc-re szoktatás, a járni tanítás, a beszélni tanítás... Ha viszont kapnék egy 6-7 éves gyereket, azzal már kilennék békülve.

Szerintem ezt tényleg kár lenne túlmagyaráznom, lovas esküvőt szeretnék, és pont :D.