30 napos kihívás itt.

Előzménye az egésznek, hogy én nem vagyok híve annak, hogy a családtagok legyenek ismerőseim facebookon. Három unokatestvérem ismerősöm, és akkor itt vége is. Bunkóság, lehet, de ismerem anyámat, és tudom, hogy semmit nem lájkolhatnék, semmit nem oszthatnék meg, és senki nem lehetne új ismerősöm anélkül, hogy számon lennék kérve, hogy ezt miért lájkoltam, azt miért osztottam meg, és őt meg honnan ismerem, és kim nekem. Úgyhogy köszönöm, nem kell nekem szülő ismerősnek. A húgom meg a kis besúgója lenne anyámnak, szóval vele is megtartom a tisztes távolságot.

Tegnap estefelé egy kissé összeszólalkoztam anyámmal; elmesélte, hogy ált.sulisok voltak táborban, és két fiú kiszívott nyakkal, rúzsos ruhákkal ért haza, úgy, hogy mindketten kapcsolatban voltak. 14 éves fiúk... A lányok sem lehettek többek 13-4-től, és hát azért háromnapos ismertség után nyakat szívni (és akkor még pozitívan gondolkodom, pedig lehet, hogy szívtak azok mást is...). Erre én kiakadtam, mivel az én húgom is 13, és mondtam, hogy ha ő 13-4 évesen fiúk nyakát szívogatná úgy, hogy egy hete sem ismeri, akkor ütném is agyon, azzal a lendülettel. Na, erre megkaptam anyámtól, hogy azért olyan se legyen, mint én, hogy nem hoz haza pasit... mire közöltem vele, hogy ide biztos nem is fog jönni még egy jó ideig pasi, mivel ismétlem, ismerem a családomat. Nem attól tartok, hogy ciki helyzetbe hoznának, hanem attól, amit utána kapnék, nem tudnák éretten feldolgozni az egészet, és napokig - ha nem hetekig - hallgathatnám a megjegyzéseiket (nem, nem túlzok, az első kapcsolatomban is ez volt, mikor felhoztam én hülye a témát, vagy épp nem tudtak felhívni, mert foglalt voltam. egy hónapon át hallgattam azt, hogy foglalt volt a telefonom, és kivel beszéltem, és mit...). Mondtam neki azt is, hogy főképp apám miatt nem jön ide fiú a közeljövőben. Talán majd ha felnőnek a szüleim is ehhez a dologhoz. Vagy majd esküvő után közlöm velük, hogy nézzétek, itt a vejetek. Jött a válasz anyámtól: a lányok tudat alatt olyan pasit keresnek, mint az apjuk, mire folytatódott a kiakadásom: na, nekem olyan aztán biztos nem kell, sőt, nálam épp arra példa apám, hogy milyen pasim, férjem ne legyen. Mert előbb lőném fejbe magam. Vagy vonulnék apácazárdába (ja, és drága anyám azt mondta, ez nem is rossz ötlet...). A vitát itt ennyiben hagytuk.

Este, nyolc óra körül, csukott ajtó mögött, az ágyamon fekve laptopoztam, mikor felugrott a buborék: anyám ismerősnek jelölt. Kimentem hozzá, mire sértődötten elkezdett pampogni, hogy ha nem ismerem, akkor ne is jelöljem vissza... oké, értem én a kiakadásának az okát, teljesen jogos, rohadék vagyok, amiért a saját anyámat nem jelölöm vissza, de az összes tanárom ismerősöm. De ők nem kérnek rajtam számon semmit, amit megosztok, lájkolok. 19 éves vagyok, nem gondolom, hogy el kellene számolnom ezekkel a dolgokkal a szüleimnek. 
Na, és most jön a lényeg. Mikor kimentem hozzá, ő pont belépett a facebook keresőjébe (tudjátok, ahova beírjuk a nevet, és ha bekattintunk oda, kiad 5-6 nevet, amikre a legutóbb lett rákeresve). Nos, nála a keresőben szerepelt apám haverjának a fia is. Kikéne már találnom neki egy álnevet. Nem, nem leskelődök a facebookjába, de a képet kiszúrtam. Az én képem nem volt ott. Tehát engem nem írt be a keresőbe, máshogy talált rám, és... tudom is, hogy hogyan. Vasárnap bejelöltem a srácot, ő visszajelölt, tehát ismerősök vagyunk, gondolom én, így. 

Ami viszont rohadtul érdekel(t), hogy hogy fordult meg a fejében, hogy rákeressen a srácra, mivel ismétlem, ismerem anyámat. Tudom, hogy 1× hallotta a nevét, és ő nem az, aki megjegyezne ilyen dolgokat (ráadásul nem is tőlem hallotta). Úgyhogy vagy apámtól tudta meg, vagy van valami rejtett képessége. Mindenesetre marha kíváncsi vagyok, mi futhatott át a fején, amikor megtalált az ismerőseinél, na meg hogy rögtön jelölt is - holott 3 éven át soha nem jelölt, mert elfogadta, hogy ez van. Na és kíváncsian várom, hogy mikor fog megjegyzést tenni rá, hogy látta, hogy ismerősök vagyunk, meg finoman puhatolózni, hogy mi a véleményem róla... már előre várom...