Ma megkaptam egy fiú ismerősömtől, hogy én túl sokat várok el a férfiaktól. Úgyhogy kicsit átgondoltam a dolgokat, és rájöttem, hogy erről szó sincs. Szerintem.

Kor?
Elég nagy intervallumon belül vagyok képes mozogni. Mondjuk úgy, 20-tól 30-ig. Ami egyeseknek durvának tűnhet így 19 évesen. Durva, hogy mennyire nem tudok férfiként tekinteni a korombeliekre. Ahogy elnézem őket a környeztemben - nem csak a suliban -, csak annyit látok bennük, hogy elmehetnénk együtt a játszótérre libikókázni, esetleg felülhetnénk a búcsúban a kisvonatra. Annyira komolytalanok. Vagy én vagyok túl komoly 19 évesen. Akárhányszor kerültem eddig közelebb férfihoz, akire azt mondtam, hogy vele eltudnám képzelni magam, mindig min. 5 évvel idősebb volt tőlem. 

Külső?
Nem érdekel. Mármint persze, ne legyen tök igénytelen, de engem olyan szinten hidegen hagynak a külsőségek, hogy hihetetlen. Az első barátom például alacsonyabb volt tőlem. És akkor? Megoldottuk. Őt nem zavarta, engem is csak az elején. Mondjuk azért ne legyen már tízcentivel alacsonyabb tőlem, maximum 5, ami még nem zavar. 
Ezt leszámítva, nekem nem kell, hogy méteres átmérőjű karja legyen, dagadó izmokkal, a hasán 6 kockával, meg az egyéb, tipikus tinilány-álmok. Nyilván, ne legyen mellettem egy hurkapálca, mert az olyanokra nem tudok úgy tekinteni, mint férfi, aki szükség esetén képes megvédeni.
Persze, vannak dolgok, amik nagy előnynek számítanak, de soha nem döntő. Ilyen például a borosta, amiért egyszerűen megveszek, főleg ha erősebb. Komolyan, rendesen elszomorodok, ha látom, hogy valaki megborotválkozott, olyan babaarcúra. 

Belső?
Na igen, itt jönnek a gondok. Szerinte.
Az egyik legfontosabb, hogy szeresse az állatokat. Ha valaki nem tud úgy tekinteni egy pl. kutyára, mint érző lényre, az már ki is esett. 
Aztán tudjon meglepni. Gyűlölöm a sablonos dolgokat, mint a valentin nap/karácsony van, ezért megkérem a kezed, elmegyünk wellnessezni, etc. Sokkal többre értékelem, ha random napon kapok ilyeneket, a Valentin naptól konkrétan hányingerem van. 
Legyen humora. És ez nem összetévesztendő a komolytalansággal. Tudjon megnevettetni, ha látja, hogy arra van szükségem. Plusz pont, ha intelligens humorral rendelkezik. 
Komolyság. A másik dolog, amitől a falra tudnék mászni, az, amikor minimum tízszer el kell mondani egy pasinak, hogy ne hülyüljön, mert ez most tényleg komoly dolog... 
Legyen fantáziája. Jó, kevés az olyan pasi, akinek ne lenne rendben a fantáziája, de én azért elég mocskos fantáziával vagyok megáldva (vagyis hát, inkább megedződtem a fiúk között szakmai órákon, és már előbb kapcsolok 1-1 perverz megjegyzésre, mint ők...). Szerintem viszont határozottan szexi az, amikor egy pasi intelligensen tudja megmutatni, hogy azért van benne egy kis "rossz" is.
Szókincs. Számomra az egyik legkiábrándítóbb dolog, mikor egy fiú/férfi szókincse leragad ott, hogy "b+, geci, kurva". De mikor ezeket a szavakat képes körül írni, káromkodás nélkül, vagy csak szinonimával mondani, annak már képes vagyok örülni.
Téma. Hát a szemeimet ki tudnám kaparni, amikor ő kérdezi meg, hogy mizu velem, én meg a sablon "semmi" válasz helyett elmondom, hogy hogy vagyok, ő konkrétan magasról és nagyívben ... az egészre. És... mily meglepő, belekezd az ő életének a mesélésébe, hogy hát ő mit csinált ma, tegnap, mit fog holnap, és még neki áll feljebb, mikor úgy reagálok, ahogyan ő: sehogy. Én nem azt kérem, hogy mindig, minden körülöttem forogjon, de ha már rákérdez, hogy hogy vagyok, és látja, hogy valami bajom van, ne kezdje már el ecsetelni az ő életét, hanem igenis mutasson érdeklődést.